Környezetvédelmi Ismeretek
KÖRNYZETVÉDELMI ISMERTEK
1. Általános környezetvédelmi ismeretek
1.1. A környezet meghatározása
1.2. A környezetvédelem fogalma
1.3. A környezetet érő hatások jellemzői
- Áthatja a környezet természetes és mesterséges összetevőit.
- Kotlátlan térbeli terjedés.
- Időben elhúzódó hatások.
- A hatások kiszámíthatóságának nehézség.
- Emberi mulasztások, hanyagság.
- Balesetek.
- Értékek, érdekek.
1.4. A környezetvédelem feladata
1.5. Környezetszennyeződések formái
1.5.1. Levegőszennyeződés
1.5.2. Környezetszennyezés
1.5.3. Környezetszennyezés
1.5.4. Zajszennyeződés
1.5.5. Fényszennyeződés
2. Levegőszennyezés
2.1. A levegőszennyezés csoportosítása
- elsődleges szennyezés, közvetlen módon a légkörbe kibocsátott káros anyagokat tartalmaz;
- másodlagos szennyezés, olyan anyagokat tartalmaz, melyek a légkörbe való kibocsátás után károssá válnak vagy levegővel való kémiai reakcióval válnak károssá.
2.2. A levegőszennyezés forrásai
- természetes eredetű és
- az emberi tevékenységből származó (antropogén) légszennyezés.
2.2.1. A természetes levegőszennyezés
- szervetlen szennyezőkre, például: vulkáni kitörésekből származó gáz, hamu, tengerből származó és szél által szállított só részecskék, porviharban a levegőbe kerülő por, zivatarok idején a villámláskor keletkező gázok és az űrből származó kozmikus por;
- szerves szennyezőkre, a növényi tüzekből származó füst és por, kicsi növényi részek (pl.: pollenek, gombák), élő szervezetek (pl. baktériumok) és az úgynevezett phytoncidek például: virágok és fák által kibocsátott illékony részecskék, növények által előállított szerves anyagok keveréke, például terpének és aromás olajok.
2.2.2. Az emberi tevékenységből származó levegőszennyezés
- ellenőrzött kibocsátás, ami megalapozott szabályok szerint zajlik, szakképzett személyzet felügyelete alatt;
- véletlen kibocsátás, ami öreg épületek bontásakor, kőbányában kitermeléskor, ipari katasztrófakor keletkezik a hiányos ipari felszerelés miatt.
2.3. A levegőszennyezők
- gázok és
- részecskék.
2.3.1. Gázok
2.3.2. Részecskék
- London-típusú szmog, amit főleg a szén égéséből és a kéndioxid (SO2) és por kibocsátásból származó légszennyezés okoz;
- Los Angeles-típusú szmog (fotokémiai szmog), napfényes napokon intenzív közlekedés mellett fordul elő. A kipufogógázból a nitrogén-oxidok és a szénhidrogének (változó antropogén és biogén forrásból) reakcióba lépnek a napfény jelenlétében, és ártalmas gáz és aeroszol keveréket hoznak létre. A fotokémiai szmog ózont is tartalmaz (nevezetesen troposzférikus ózont), formaldehideket, ketonokat és PAN-t (peroxiacetil nitrátok). Az ózon a sztratoszférában 12 ppm-es koncentrációjú értéket is képes elérni, azonban a Föld felszínén a 0,04 ppm-et nem szokta meghaladni. A fentiekben említett anyagok mindegyike ingerli a szemet és károsítja a légzőrendszert. Hatással vannak a növényzetre is.
2.4. Levegőminőség
2.4.1. Határértékek
2.4.2. Riasztási szint
2.5. A légszennyezés káros hatásai
2.5.1. A Föld légköre
2.5.2. Az üvegházhatás
2.5.3. Az ózonlyuk
3. Vízszennyezés
3.1. A víz tulajdonságai
3.2. A víz jelentősége
- a bioszféra egyik leglényegesebb hőmérséklet szabályozója;
- a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok oldószere;
- az élet bázis molekuláját, a dezoxi-ribonukleinsavat (DNS) a vízelvonás denaturálja;
- az élőlények teste, szerveik jórészt vízből állnak, az ember esetében a víz részaránya 60 %.
- táplálkozásunk alapvető része;
- higiéniai célból tisztálkodásra, mosásra, szennyezések eltávolítására használatos;
- egészségügyi és szociális területen az üdülés, a vízi sportok és a gyógyászat jelentő tényezője.
- az iparban mint technológiai vízként, hűtővízként, valamint szociális célból történő felhasználása jelentős;
- a közlekedésben hűtővízként, mosóvízként, illetve közlekedési közegként játszik szerepet;
- a mezőgazdaságban öntözővízként, itatási vízként való felhasználás jelentős, de termelési közegként (haltenyésztés) jelentős.
3.3. A víz fizikai tulajdonságai
- a víz sűrűsége 3,98 oC hőmérsékletnél a legnagyobb (1000 kg/m3);
- a víz fajhője 180 oC hőmérsékleten 4189 J/kg. A víz fajhője (K0), nagyságrenddel nagyobb, mint bármely egyéb anyagé, ezért alkalmas hő közvetítő és hűtőközeg céljára;
- viszkozitása a hőmérséklet növekedésével csökken;
- halmazállapot változáskor hő felvétel illetve leadás szükséges;
- helyzeti energiája (duzzasztáskor) jó hatásfokkal alakítható át elektromos energiává (turbina, generátor);
- forráspontja 101,325 kPa nyomáson 100 oC;
- fagyáskor térfogata 9,2 %-al nő.
3.4. A víz kémiai tulajdonságai
3.4.1. A víz fontosabb kémiai jellemzői
- a pH (a tiszta természetes vizek pH-ja 4,5-8,3 közötti);
- az összes sótartalom koncentrációban (100 – 1000 mg/l körüli);
- a keménység (összes, változó, állandó NKo = 10 mg/l CaO);
- oldott oxigén (mg/l)
- összes szerves szén (TOC, mg/l);
- kémiai oxigén igény KOI; kálium permanganátos KOIps, káliumdikromátos, KOId (mg/l);
- biokémiai oxigén igény ; BOI5 (mg/l);
- szerves mikroszennyezők;
- szervetlen mikroszennyezők.
3.5. A víz bakteorológiai jellemzői
- a kolititer; a ml-ben kifejezett legkisebb vízmennyiség, amelyből egy koli baktérium kitenyészthető,
- a koliform szám: 100 ml-ben lévő Coli baktériumok száma.
3.6. A víz radioaktivitása
3.7. A víz érzékszervekkel észlelhető (organoleptikus) tulajdonságai
- elsődleges (természetes folyamatok, szennyvizek),
- másodlagos ( a víz kezeléséből származó, pl. a víz klórozása)
3.8. A hidrológia
- a hidroszférában végbemenő folyamatok;
- a hidroszférában különböző formában megjelenő vizek közötti kapcsolatok;
- a hidroszférában és más szférában végbemenő folyamatok közötti kapcsolatok
- az emberi tevékenységek hidroszférára gyakorolt hatásának és törvényszerűségeinek
3.8.1. A hidrológia körfolyamat
3.9. A víz előfordulása a földön
- 97 %-át óceánok és tengerek teszik ki;
- 2 % jut a sarki jégben és gleccserekben lefagyott vizekre;
- 1 % a szárazföld egyéb, igen változatos formában megjelenő vizeire.
3.9.1. A víz előfordulása, fajtái
Felszíni vizek:
természetes
- folyóvizek: a különböző nagyságú vízfolyások
- állóvizek: tavak, mocsarak, lápok stb., belvizek
mesterséges:
- víztározók, különböző célú csatornák stb.
Felszín alatti vizek a szilárd földkéreg különböző méretű pórusaiban, repedéseiben jelenlevő vizek.
- Talajnedvesség: a háromfázisú rétegnek (zónának) a vizei, szűkebb értelemben csupán a gravitációs erővel szemben visszatartott vizek.
3.10. A víz biológiai jelentősége
3.11. A szennyezett víz
3.11.1. Vízszennyezés
3.12. A szennyvizek tisztítása
3.12.1. A kommunális szennyvizek tisztítása
3.12.2. Ipari szennyvizek tisztítása
3.13. Vízminőségi osztályok
4. Talajszennyezés
- víz és szélerózió;
- szikesedés, talajsavanyodás (só- és savfelhalmozódás);
- talajszerkezet romlása (pl. tömörödés közlekedési hatások miatt);
- elmocsarasodás, kiszáradás (bányászat hatásai);
- talaj pufferkapacitásának romlása (véges tárolótér);
- biológiai leromlás (humusz kimerülése);
- talajszennyezés.,
4.1. A talajszennyezés forrásai
- ipari szennyezések;
- mezőgazdasági talajszennyezés;
- közlekedés – kipufogógázok, sózás;
- hulladéklerakás
4.1.1. Ipari szennyezések
4.1.2. Mezőgazdasági talajszennyezés
4.1.3. Közlekedés – kipufogógázok, sózás
4.1.4. Hulladéklerakás
5. Zajszennyezés
5.1. A zajszennyezés forrásai
5.2. A zaj élettani tulajdonságai
- 30 dB-től pszichés;
- 65 dB-től vegetatív problémák;
- 90 dB-től károsodnak a hallószervek;
- 120 dB fizikai fájdalmat okoz;
- 160 dB-nél átszakad a dobhártya;
- 175 dB-t nem éljük túl.
5.3. A zajszennyezés hatása az állatvilágra
5.4. A zajszennyezés kezelése
A zaj elleni fellépésről szóló zöld könyvnek (COM(96) 540) az volt a célja, hogy a zaj problémájával kapcsolatban új megközelítést alakítson ki, és megtegye az első lépést a (főleg a közlekedésből, valamint az ipari és kedvtelési tevékenységekből származó) zaj elleni küzdelemre vonatkozó integrált program irányába. A gazdasági ösztönzők az EU zajcsökkentési politikájának lényeges részét képezik. A lehetséges intézkedések közé tartoznak: a csendesebb termékek fejlesztésére és vásárlására vonatkozó támogatások; a termékekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogi követelmény; zajadók a szennyező fizet elvvel összhangban; valamint zajengedélyek bevezetése.
- a madarak fészkelése, párválasztása és szaporodása meghiúsul,
- a szalamandra viselkedése megváltozik, fiziológiai elváltozásokat produkál,
- a kikelt tengeri teknősök megtévesztése a tengerparti megvilágítással,
- az éjjeli állatokat zavarja,
- a szárazföldi és vízi ökoszisztémák természetes fényhez igazodó életritmusában változásokat generálnak.
7. Környezetvédelem a hajón
7.1. Általános fogalmak
7.2. A rakományra vonatkozó fogalmak
7.3. Egyéb hulladékfajtákra vonatkozó fogalmak
7.4. Kötelező gondosság
- elkerülje a víziút szennyezését és
- a legnagyobb mértékben csökkentse a hajón keletkező hulladék és szennyvíz mennyiségét.
7.5. A vízbefolyatás és dobás tilalma
7.6. Hulladékok gyűjtése és feldolgozása a hajón
- a fáradt olaj gyűjtésére fedélzeten tárolt mobil tartályokat használni;
- a hulladékokat a hajón elégetni, ha az elégetés nem az illetékes hatóság által bizonylatolt berendezésben történik;
- a géptérben mosószereket, olajat és kenőanyagot oldó szereket, valamint emulgáló szereket használni, kivéve az olyan szereket, amelyek nem teszik bonyolultabbá a hulladékgyűjtő pontokon való tisztítást a bizonylatolt gyűjtőberendezésekben.
7.7. Fáradtolaj-napló, a hulladékoknak a hulladékgyűjtő pontokra való leadására vonatkozó rendelkezések
7.8. Festés és a hajó külső tisztítása
- higanyvegyületek;
- arzénvegyületek;
- szerves ónvegyületek;
- szextoklorid hexán.