Hajózási Földrajz
VÍZRAJZ, HAJÓZÁSI FÖLDRAJZ METEOROLÓGIA
1. Vízrajz
1.1. Hidrológia
1.1.1. A meder
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/1-2.png)
1.1.2. Vízállás
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/2-1.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/3-2.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/5-1.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/4.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/6-2.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/7-2.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/8-1.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/9.png)
1.1.3. Víziútjellemzők
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/11-1.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/12.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/13.jpg)
1.2. Mesterséges folyószabályozás
1.2.1. Szabályozási művek
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/14-2.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/15-2.png)
1.2.3. Vízlépcső
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/16-2.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/17-2.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/18.jpg)
1.3. Hajózást befolyásoló mederalakzatok, közlekedési és egyéb műtárgyak I.
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/19-2.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/20-2.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/21-2.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/22-1.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/23-1.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/25.jpg)
1.3. Hajózást befolyásoló mederalakzatok, közlekedési és egyéb műtárgyak II.
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/26-1.png)
Elsüllyedt tárgyak, hajók (roncsok) elsősorban a velük való ütközések során okozhatnak sérüléseket, ezért elhelyezkedésük ismerete fontos hajózásbiztonsági szempont (minden hajózási használatra alkalmas térkép tartalmazza ezek adatait, de legalább jelenlétüket jelöli.
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/28.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/29.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/30-1.png)
- A vízfolyásokat átívelő átfeszítések (pl. magas feszültségű vezeték, telefon-vezeték) elsősorban a radarral közlekedő hajókat csaphatják be, ezért figyelni kell a jelenlétükre, de egyes ritkán hajózott vízterületen (pl. Felső-Dráva) elhelyeztek alacsony telefonvezetékeket is.
- Ugyancsak fontos a köteles kompok köteleire történő megkülönböztetett figyelem, hiszen ezek – fajtától függően – a hajókra komoly veszélyt jelentenek, ha azt észre nem véve nekihajóznak (a hazai mellékfolyókon nagy számban találhatók meg, de más európai országokban is előfordulnak ilyen eszközök; a vízfelszíntől 1-12 m-re találhatók a kötelek (képek). Vannak víz alatti vezetésű fajták is, amelyeket használaton kívül a mederfenékre engednek, használatkor azonban a komp felemeli a felszín közelébe).
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/32.jpg)
1.3. Hajózást befolyásoló mederalakzatok, közlekedési és egyéb műtárgyak III.
1.4. A hajóút kitűzése
2. Hajózási földrajz
- a víziúton tartott rendezvények, ott végzett munkálatok következtében gyakoriak az áthajózást korlátozó, vagy időlegesen megakadályozó események, amelyekről az egyes államok illetékes hatóságai hajósoknak szóló hirdetményben adnak tájékoztatást, illetve szabályozzák a körülményeket;
- a hajóút használhatóságát esetenként hajózási balesetek is korlátozhatják, illetve akár teljesen is elzárhatják a hajóutat, ezért ezeket az eseményeket folyamatosan figyelemmel kell kísérni és alkalmazkodni a körülményekhez (gördülő tervezés).
2.1. Belvizek jellemzői
2.1.1. Víziút, hajóút
![](https://furedyacht.herokuapp.com/assets/material/01_JEGYZETEK/04_HFOLD_VIZR_METEO/i_02_hfol_v%C3%ADzr_meteo_02/image2.png)
2.1.2. Hely azonosítás
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/37.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/38-1.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/39.jpg)
2.2. Magyarországi és határmenti folyók, csatornák és tavak
2.2.1. Duna
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/41.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/42-1.png)
2.2.2. A Duna legfontosabb hajózható mellékágai
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/43-1.jpg)
Rába-torkolat
![](https://furedyacht.herokuapp.com/assets/material/01_JEGYZETEK/04_HFOLD_VIZR_METEO/i_02_hfol_v%C3%ADzr_meteo_06/image3.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/44-2.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/45.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/46-1.jpg)
2.2.3. A Duna legfontosabb hajózható mellékvizei
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/47-1.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/48-2.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/49.jpg)
A Dráva a magyar-horvát határ mentén Barcsig (155. fkm) felső, ez alatt középszakasz jellegű folyó. Medre változékony, laza mederanyagú, szabadfolyású, vízsebessége 5-8 km/h, a vízmélység HKV – 12-15 dm. A folyó vízjátékát a felső szakaszon épült vízlépcsők (csúcserőművek) erősen befolyásolják, jelentős a napon belüli mélység- és vízsebességingadozás. A Dráván történő hajózáshoz nemzetközi szerződésben megállapított engedély szükséges. A Dráva horvát területen áthaladva torkollik Almásnál a Dunába (1383. fkm).
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/50-1.jpg)
2.2.4. A Tisza és fontosabb hajózható mellékvizei
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/51.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/52-1.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/53-1.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/54-2.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/55-1.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/56.jpg)
Általános veszélyforrása a tiszai közlekedésnek az alacsony vezetésű köteles kompok jelenléte, amelyek kifeszített köteleire figyelni kell (1-5 m-re van a vízfelszíntől), továbbá a rendkívül heves vízjárás (nagy vízállás és vízsebesség-változások rövid idő alatt), továbbá a hajóhidak, amelyek üzemelési rendje (nyitás, kommunikáció) hajósoknak szóló hirdetményben kerül közzétételre (ábra).
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/57-1.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/58.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/59-1.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/60.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/62-1.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/63.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/64.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/65-1.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/67.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/68-2.png)
2.3. A jelentősebb hazai tavak és jellemzőik
2.3.1. Balaton
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/69-1.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/70-1.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/71-1.png)
2.3.2. Fertő-tó
Az időjárási veszélyhelyzetre április és október között viharjelző rendszer hívja fel a figyelmet. Ennek jelzéseihez kishajók, csónakok, vízi sporteszközök tekintetében közlekedési korlátozások kapcsolódnak, a nagyhajók számára tájékoztatást biztosítanak a várható meteorológiai körülményekről (ábra).
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/73-1.png)
2.3.3. Velencei-tó
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/74-1.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/75-2.png)
Fontosabb parti települések és kikötők: Velence, Agárd. Számos kishajó és csónakkikötő üzemel a tavon.
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/76-2.png)
2.4.A magyarországi víziutak kapcsolata más vízrendszerekkel és a tengerrel
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/77-1.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/78-2.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/79-2.png)
A Dunát – a tengerhez rövidebb eljutást biztosító – csatorna köti a Fekete-tengerhez Cernavoda (300. fkm) és Constanta között (64 km – ábra).
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/82-2.png)
- a Maas (Liege, Maastricht),
- a Schelde (Antwerpen),
- az Ems (Dortmund, Emden),
- a Weser (Bréma),
- az Elba (Hamburg), ezen keresztül a Moldva (Prága),
- Berlinen át az Odera (Szczecin) folyókka,
- Amsterdammal nagyhajózásra alkalmas csatornákon át.
3. Meteorológia
3.1. Szél
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/84-2.png)
A meleg és a hideg levegő érintkezési vonalán időjárási front alakul ki. Minél erőteljesebben növekszik a légnyomás a ciklon középpontjától kifelé haladva, annál nagyobb az áramlás sebessége, annál erősebb a szél. A ciklon belsejében tehát felhő- és csapadékgerjesztő feláramlások jönnek létre, ezért a ciklon általában felhősebb, csapadékosabb időjárás hordozója, és a markáns időjárási események, változások is általában a ciklonokhoz kapcsolódnak. A ciklonban, mivel légörvényről van szó, hideg és meleg front is megfigyelhető, amelyek eltérő sebességgel mozognak.
A magas nyomású területekről a levegő kifelé áramlik és ellentétes irányú légkörzést hoz létre, amelynek belseje felé nő a légnyomás (légnyomásmaximum) – anticiklon. Az anticiklon belsejében a kifelé távozó levegő helyére a magasból érkezik az utánpótlás, azaz az anticiklon belsejében szárító, ezért felhőoszlató hatású leszálló légmozgások alakulnak ki.
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/85-2.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/87.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/86.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/88-1.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/89-2.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/90-1.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/91-2.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/92-3.png)
Fokozat
|
Meghatározás
|
Szélsebesség
(km/h)
|
Tapasztalati jellegzetesség
|
0
|
Szélcsend
|
0 – 1
|
Tükörsima vízfelület.
|
1
|
Gyenge szellő
|
2 – 6
|
Lépcsőzetes, pikkelyszerű fodrozódás habos taraj nélkül.
|
2
|
Enyhe szél
|
7 – 11
|
Még rövid, de már határozottabb alakú kis hullámok, üvegszerű hullámtarajjal, amely még nem törik meg.
|
3
|
Gyenge szél
|
12 – 19
|
Már megtört tarajú hullámok, üvegszerű habbal, esetenként fehér tarajos hullámokkal.
|
4
|
Mérsékelt szél
|
20 – 29
|
Hosszabbá váló hullámok, gyakoribbak a fehér tarajos hullámok.
|
5
|
Élénk szél
|
30 – 38
|
Közepes hullámok, határozottabb hosszú alakkal, sok fehér tarajos hullámmal, hullámpermet is megjelenik.
|
6
|
Erős szél
|
40 – 49
|
Magas hullámok, fehér habos tarajjal.
|
7
|
Viharos szél
|
50 – 61
|
Tornyosuló hullámok, a megtörő hullámok tetejéről a fehér habot a szél csíkokat alkotva viszi tovább a víz felszínén.
|
8
|
Élénk viharos szél
|
62 – 72
|
Magas és hosszú hullámok, a hullámtaraj pereme tajtékosan törik meg, a hab feltűnő csíkokat alkotva sodródik a szél irányába.
|
9
|
Heves vihar
|
73 – 85
|
Magas hullámok, sűrű habcsíkok sodródnak a szél irányában; a hullámok taraja kezd előre bukni és átgördülni; a hullámpermet csökkenti a látótávolságot.
|
10
|
Heves (dühöngő) vihar
|
86 – 100
|
Magas hullámok átbukó hullámtarajjal; a keletkező hab nagy foltokban, sűrű csíkokban sodródik a szél irányában; a vízfelszín fehérré válik, a hullámok átbukása rengésszerűvé erősödik, a láthatóság csökken.
|
11
|
Szélvész
|
101 – 115
|
Igen magas hullámok, a vízfelületet elborítják a szél irányában fekvő, hosszú, fehér habfoltok; a hullámok teteje mindenütt tajtékzik; korlátozott a láthatóság.
|
12
|
Orkán
|
115 –
|
A levegő megtelik habbal és hullámpermettel; a víz fehér a szél által elragadott hullámpermettől; a láthatóság erősen csökken.
|
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/93-2.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/94-3.png)
3.2. Csapadék
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/90-1.jpg)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/96-3.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/98-3.png)
3. Az áramlási köd légáramlással kapcsolatos hűlés miatt alakul ki. Ha az enyhe, magas nedvességtartalmú levegő hideg felszín fölött áramlik, lehűl, telített lesz, köd alakul ki.
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/99-3.png)
![](https://furedyachtoktatas.hu/wp-content/uploads/2023/02/100.jpg)
5. A lejtőköd akkor alakul ki, ha egy hegyvonulat emelkedésre készteti a levegőt, az az emelkedés következtében lehűl és telített lesz.